Szaffi

Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József forgatókönyve alapján

 A 40 éve bemutatott Szaffi című rajzfilm igazi klasszikusnak számít. Vicces párbeszédeivel, gyönyörűen rajzolt szereplőivel generációk számára jelentett alapvető filmélményt. A romantikus történet Botsinkay Jónás kalandjait követi nyomon. A cselekmény a 18. század elején, a török hódoltság végnapjaiban kezdődik. Ahmed pasa feladja magát az ostromló osztrák császári seregek előtt, elmenekül Temesvárról, kincseit magyar barátja és szövetségese, báró Botsinkay Gáspár birtokán rejti el. Ezután a két férfi kisgyermekeikkel csónakon szökik a megáradt folyón a Fekete-tenger felé az osztrák kézre került országból. A pasa újszülött lányát, Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel Szaffiként. Az Oszmán Birodalom fővárosában, Isztambulban Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, ahol meghal, kisfiát, Jónást pedig vándorcigányok veszik pártfogásba. A cigányok közt sudár legénnyé növekedő nemesi úrfi visszatér szülőföldjére, ahol visszaszerzi apja romhalmazzá vált birtokát – rajta az elrejtett kinccsel és a lápi kunyhóval, amelyben Cafrinka anyó és a gyönyörű, ébenhajú fiatal lánnyá cseperedett Szofi/Szaffi él. Ugyan születésükkor a két gyermeket szüleik egymásnak szánták, a fiút sokáig elvakítja a kincs rejtekhelyének felkutatása, és Szaffit varázserejű macskaboszorkánynak hiszi. Ebből számtalan félreértés fakad, ám végül a fiatalok egymásra találnak.

A musical fordulatos története, remek zenéje, kedves humora felhőtlen szórakozást biztosít gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.